Augusztus 27., hétfő, első tanítási nap.

Hétfői órarend:
08:30-09:45 Választható tárgy
10:10-11:10 Történelem
11:20-12:05 Ebéd
12:10-13:10 Természettudomány
13:25-14:35 Angol

Miután a választható tárgyak csak jövő héttől kezdődnek, így csak 10:10-re kellett megjelennem az iskolában. Az ottani Töribácsi felolvasta az osztálynévsort, én valahogy kimaradtam, mire Mickis (Michaela) szólt, hogy van itt még valaki. Bemutatkoztam Töribácsinak, aztán elkezdtük átvenni, hogy miről lesz szó az évben. Mindennapi történelem, némi médiatörténelem, ruandai népirtás, jugoszláv háború, ilyenek voltak. Óra után Töribácsi elmondta ezeket angolul is, meg hogy miket kell majd csinálni az órán. Többségében csoportokban fogunk dolgozni. Utána lementünk ebédelni, majd egy kicsit mászkáltunk. A természettudomány órán olyan dolgokat vettünk, amiket én már tanultam otthon. A különböző korok világképei (heliocentrikus, satöbbi), az univerzum keletkezése, ilyesmik. A legtöbb szó magyarul is ugyanaz, szóval nem volt nehéz megérteni Term.Tud.Bácsit.Óra után azért ő is odajött, hogy elmondjon pár dolgot, ráadásul óra végén megígérte, hogy szerez nekem angol nyelvű tankönyveket. Az angol nagyon bejött! Az angoltanár csak a jegyek ismertetését mondta svédül, utána rögtön átváltott angolra. Az volt a feladatunk, hogy gondoljunk egy szobára, ahol a legkedvesebb elfoglaltságainkat végezhetjük, és írjuk le. Leírtam egy csodálatos lila szobát, egy hatalmas tévével, egy teljesen felesleges csillárral, néhány még feleslegesebb hangszerrel, egy rakás vízipipával és egy Ford Mustanggal a sarokban. Mikor végeztünk, Brorral, Mickissel és Jennie-vel lementünk a bejárathoz, és megvártuk Timothyt (Mickis barátja). Mickis mondta, hogy Timothy imádja az angolt, és volt is benne valami, mert vagy negyed órát vártunk rá. Utána egy kicsit még császkáltunk, majd mindenki ment haza, a dolgára.
Este átjött Maija, és Pär főzött vacsit. Valami kínai csirkeféleséget, egész finom volt. Anyáékkal Szkájpoltam, jó volt végre magyarul beszélni! Este Nilsszel focit néztünk.
Atlético Madrid - Athletic Bilbao volt. Az Atlético nyert 4:0-ra, és szerintem Nils kicsit megsértődött rám, mert nagyon csúnyán káromkodtam.

Augusztus 28., kedd, FŐZÉSNAP!

Keddi órarend:
08:30-10:50 Grafikus kommunikáció (nem tudom pontosan, így tudtam lefordítai)
11:00-11:45 Ebéd
11:45-14:00 Film- és tévéprodukció (ezt se tudom jobban fordítani)

Ezek az órák nem a Hedbergskában voltak, hanem a Norra Järnvägsgatanban, úgyhogy térképet kellett hozzá néznem. Sikerült összekevernem az irányokat, és elmenni teljesen a másik irányba. Mire rájöttem, hogy idióta vagyok, már úgy rohantam, mint akit kergetnek. És mindezek ellenére nem késtem el! Nem tudom, hogy csináltam.
Grafikán a többiek dolgoztak valamin, nekem meg Grafikabácsi megmutatta a MacBook és az Adobe Illustrator használatának alapjait. Az Illustrator és a Photoshop Elements között nincs nagy különbség. Utána azt a feladatot kaptam, hogy a nevemhez szerkesszek valami egyszerű kis képet. Még nincs kész, majd következő órán befejezem.
Ebéd, aztán filmóra. Itt átbeszéltünk pár dolgot, aztán azt a feladatot kaptuk, hogy következő órára csináljunk egy kisfilmet, amit mintha egy állat szemszögéből vettünk volna fel. Vannak megadott tárgyak is, amiknek szerepelniük kell benne. Ötletem már van, csak még nem viteleztem ki. Van ilyen kifejezés?
Ennyi volt az iskola. Bror, Jennie és én is fáradtak voltunk, úgyhogy csak elköszöntünk egymástól és mentünk haza. Egyedül voltam otthon, gyorsan nekiálltam kockulni. Sajnos túl hamar eljött az idő, hogy kaját kell készítenem. Kihívás elfogadva!
A kenyér oké. A pizzakrémről kiderült, hogy inkább bolognai spagettibe meg lasagnába való. Épp ezért nyakon öntöttem pizzafűszerrel és oregánóval. Ez némileg javított az ízén. A lilahagymától kicsit sírtam. A sajt se volt az igazi... azt hittem, trappista, de kiderült, hogy gouda. Majdnem sírtam már, de megráztam magam, hogy nem érdekel, márpedig ezt most mindenki meg fogja enni. Úgyhogy csináltam 12-t, majd Karinnal bepakoltuk a sütőbe. Megvártam, amíg szépen megolvadt a sajt rajtuk, majd kitáncoltam az előszobába, és elénekeltem, hogy ,,Dinner's ready!" majd leültem a helyemre, és vártam a véleményeket. Mindenkinek ízlett. Szerintem is jó volt, csak nem az, amit szerettem volna. Utána még lézengtünk kicsit, majd mindenki ment aludni.

Augusztus 29., szerda

Szerdai órarend:
10:10-11:35 Testnevelés
11:45-12:30 Ebéd
12:30-13:45 Médiaprodukció (hülye fordítás...)
13:55-14:50 Természettudomány
15:00-16:15 Svéd (nem a különsvéd, hanem svéd irodalom)

Nagyon jól indult a nap, mert a tesi csak jövő héten kezdődik, ebédre meg minek bemenni? Úgyhogy csak fél kettőre mentem iskolába. Ott várt egy újabb meglepetés: média csak következő félévben lesz!! A vége az lett, hogy természettudományon definiáltuk az élőlényeket (lerágott csont), és óra végén Term.Tud.Bácsi odaadta nekem a kémia és bilológia tankönyveket. Nem szeretem egyiket se, de ezek bejöttek.
Ezután csak svédünk volt. A tanárnő nem volt valami szimpatikus, ugyanis kiadta feladatnak, hogy a Hamlet történetében írjuk át a szereplőket és a helyszínt, kreáljunk egy új Hamletet, de ezt Mickistől kellett megtudnom, mert Svédnéni nem volt hajlandó elmondani angolul. Az se érdekelte, hogy még nem tanultam a Hamletet! Mickissel és Jennie-vel elkezdtük egy new york-i drogdíler történetét, akinek meghalt a leghűségesebb fogyasztója, akinek az anyja nem volt hajlandó többet palacsintát sütni, és az egész egy nagy katyvasz volt. Nem fejeztük be, mondtuk, hogy akkor majd következő órára.
Suli után plázáztunk. Ez abból állt, hogy vettünk energiaitalt, sütit és csipszet, utána mászkáltunk. Elkísértük Brort a tabletjéért, aztán sétáltunk a városban. Jennie hamar elvált tőlünk, utána Timothy, Mickis, Bror meg én leültünk a főtéren, és beszélgettünk. Kábé egy fél órát lehettünk ott, aztán mindenki hazafelé vette az irányt.
Este Nils főzött, bolognait. Nem akartam úgy dicsérgetni, hogy hallja is, úgyhogy vacsora végén Karinnak mondtam el a véleményemet. Nilsnek már így is elég nagy az önbizalma, nem akarom még tovább is növelni.
Este elkezdtük nézni a Real-Barcát, de cska én néztem végig. Mivel senki nem látott, ellejtettem egy győzelmi táncot, aztán elmentem lefeküdni.

Augusztus 30., csütörtök, DOMI SZÜLINAPJA!

Csütörtöki órarend:
09:00-11:30 Médiaprodukció
11:35-12:20 Ebéd
12:25-13:30 Angol
13:45-14:45 Természettudomány
15:00-16:15 Választható tárgy

Reggel későn keltem, úgyhogy kapkodva rohantam a suliba. Az órarendemet otthon hagytam, úgyhogy fogalmam se volt, hol leszünk angolon. Mikor beértem a suliba, és megláttam Alexandert, szinte letámadtam, hogy ,,MUTASDAZÓRARENDETHOLVAGYUNKANGOLON!?", de megnyugtatott, hogy Angolnéni beteg, és az óra elmarad. Aztán, mivel ő egy másik csoportban van, elment természettudományra. A következő óránk nekünk is az lett volna, úgyhogy az előző órán vett élőlények definiálását kezdtem olvasgatni a bioszkönyvben. Mikor vége lett Alexanderék órájának, Jennie-ék is feljöttek az emeletre, és teljesen meg voltak rémülve, hogy hol voltam. Megnyugtattam mindenkit, aztán bementünk okosodni. Folytattuk az élőlényeket, kicsit filmet is néztünk. A film svédül volt, de értettem csomó mindent. Iskola után lézengtünk, aztán hazahúztunk. Egyetlen órám volt egész nap!! Most se fogom fel... Atomkirály!
Este Karin főztjét ettük. Sok főtt zöldség és kolbász. Egész jó volt. Utána mindenki ment a dolgára, én személy szerint aludni.

Augusztus 31., péntek, UEFA-SZUPERKUPA DÖNTŐ!

Pénteki órarend:
08:30-09:45 Médiaprodukció
10:10-11:20 Történelem
11:25-12:10 Ebéd
12:15-13:30 Svéd
13:40-14:10 Osztályfőnöki(szerűség)

Reggel egyedül voltam itthon. Aztán elindultam iskolába. Leszakadt az ég, az esernyőm meg otthon maradt. A buszon valamennyire megszáradtam, de már szállhattam is le, hogy tíz percig tovább küzdjek az elemekkel. Az elemek nyertek. Mikor végre beestem a töriterembe, azt hittem, elkéstem. Nem, nem késtem, 5 ember ült bent, Töribácsi se volt sehol. Leültem Mickis, Bror és Timothy mögé. Mikor kibontottam a hajamat, vagy fél liter esővíz fröccsent a padra, annyira zuhogott odakint. Kellett is egy hatalmas adag törlőkendő, hogy száraz legyen ismét a padom. A töriórán kapott feladatot nem egészen értem, valami könyvesboltokat kéne megnéznünk a csoporttal. Mickis megígérte, hogy majd elmagyarázza.
Ebéd, de ez most valahogy nem volt olyan finom, mint szokott lenni. Ebéd után szokásos lógás, utána svédóra! Svédnéni kedvesebb volt, már angolul is hajlandó volt megszólalni. Először felolvastuk a Hamleteket (Jennie hiányzott, és a mi szövegünk nála volt, de nem lett belőle probléma), aztán a többiek kaptak egy-egy levelet, amikről kiderült, hogy pár éve írták őket, saját maguknak. Svédnéni mondta, hogy én is írhatnék egyet, és majd mielőtt hazautazom, odaadja nekem. Leírtam a jövendőbeli énemnek kedves üdvözlő soraimat, aztán odaadtam Svédnéninek, és az óra további részében firkálgattam a füzetembe. Miután vége lett az órának, mi Brorral és Alexanderrel mehettünk még az osztályfőnökiszerűségre. Na, ez aztán nem olyan, mint az otthoni ofőórák. Itt tényleg megbeszéli az osztály minden gondját, baját. Olyan volt, mint a parlamentben a képviselők, mindenkinek volt beleszólása a dolgoka - kivéve nekem. Miután a többieket elengedte, Ulf (az ofő) mondta, hogy én még maradjak egy kicsit. Kibeszéltük az első hetemet, mondtam, hogy jól érzem magam, meg minden. Aztán jött a hidegzuhany. Kiderült, hogy a csütörtöki és a pénteki médiaóra igenis meg van tartva! Levegő után kapkodva kértem bocsánatot, és mondtam, hogy félreérthettem, amit mondtak erről az óráról szerdán. Ulf, mondta, hogy semmi baj, ne aggódjak, beszél az illetékes tanárral. Utána a választható tárgyakról beszéltünk. Én a tesit választanám, mert nekem heti egy tesi nem elég, és ott beszélnek a legkevesebbet svédül. Ulf azt mondta, majd körbeérdeklődik, csakúgy, mint a külön svédórák ügyében. Megadtam neki az email-címem, aztán elbúcsúztunk. A többiekkel megint elmentünk plázázni. Most tényleg olyan volt, mintha azt csinálnánk, mert bementünk egy cipőboltba, és kivétel nélkül mindenki csorgatta a nyálát a csukákra. Timothynak kellett volna új lábbeli, de annyira széles volt a választék, hogy azt mondta, inkább majd máskor. Ezután elmentünk egy élelmiszerboltba, ahol mindenki vehetett, amit akart. Én elégedett voltam a táskámban lévő, két doboz Pringlesszel és csomag rágóval, úgyhogy a koronáim most biztonságban maradtak. Alexander és Bror csokit vettek, Mickis pár doboz energiaitalt, Timothy szintén eldugta a pénzét. Mikor fizettünk, leültünk a korlátra, ahol a bevásárlókocsikat tartják, és beszélgettünk. Timothyhoz odajött két ismerőse, úgyhogy ő velük trécselt, mi többiek meg egymással. Pár perc múlva megjelent Edgar, akivel nekem ma amúgy is találkozóm lett volna, és nemsokára elindultunk Brorék lakása felé. Ha idáig panaszkodtam, hogy Dahlmanék magas helyen laknak, most visszavonom. Egy rohadt meredek hegyen gyalogoltunk felfelé vagy negyed órát, mire elértük a lépcsőházat. Brorék lakása otthonos, de elég pici. Van egy macskájuk is, aki akkora rohadt nagy, hogy az hihetetlen. Bementünk Bror szobájába, hatan leültünk az ágyra, ami nem volt kis teljesítmény, mivel egy roppant pici helyen voltunk összezárva, aztán lekapcsoltuk a villanyt, és videóklipeket néztünk. Elég beteg videóklipeket... Aztán teljes sötétségben beszélgettünk, és megpróbáltunk nem ráülni a másikra. Utána mindenki ment a dolgára, Bror elment az apukájához, aki kb két utcával lakott lejjebb, én meg átmentem Edgarhoz. Miután egész héten roppant elmés csevegéseket folytattunk Fészen (suliban nem találkoztunk), muszáj volt összehozni ezt a találkát. Megpróbáltunk ellenséget tervezni a szuperhőseinknek, de nem jutottunk sokra, utána én meséltem neki Magyarországról. Később lekísért a buszmegállóba, ami szerencsére csak egy utcányira van a házuktól, nem úgy, mint Dahlmanék lakásától. Pär nem volt otthon, mert a hegyekbe ment túrázni a munkatársaival. Nilsszel és Karinnal vacsoráztunk, aztán én megnéztem a laptopon a Chelsea-Atléticót. Az Atlético nyert. Nagyon mérges voltam, inkább elmentem aludni.

Szeptember 1., szombat

Jó későn keltem. Reggeliztem, aztán megfürödtem, majd átjött Maija és Gabriel, és elmentem velük a Himlabadetbe (Mennyei Fürdő, vagy ilyesmi). Kábé negyedakkora sincs, mint az Aquaworld, de nagyon jópofa. Három nagy csúszda van, az egyik családbarát, a másik kettő őrülteknek való. A családbarátabban lehet menni matraccal vagy anélkül is. Elég gyors és kacskaringós. Amilyen szerencsétlen vagyok, mindig úgy megfordultam benne, hogy háttal érkeztem le a végén. Az egyik őrültcsúszda olyasmi, mint otthon a Kamikaze. Illetve itt nem zuhansz, csak annyira fröcskölsz, hogy azt se látod mi van, és hogy milyen véget fogsz érni. Kicsit felhorzsolta a hátam. A másik idiótacsúszda neve Fekete Lyuk, és tényleg nem látsz benne semmit, viszont vannak benne villanófények, és az egész csúszda olyan hangokat ad ki, mintha éppen lenyelne téged. Elég para. Van egy élménymedence is, ami körbe-körbe jár, elég erős sodrással. Vannak benne zuhanyok és kis vízesés is, és ki lehet belőle úszni a kinti medencébe. Kint kb 15 fok volt és esett, úgyhogy Maijával közöltük, hogy szó sem lehet róla, hogy kimenjünk. Az élménymedence mellett van egy nagy gyógyfürdősmedence-szerűség, tele forró vízzel, jacuzzikkal, és forró vizes jacuzzikkal. Maijával találtunk egy félhordó alakú medencét, ami például forróvizes jacuzzi volt. 10 percig ott csücsültünk, és élveztük az életet. Az élménymedence másik oldalán van egy kamraszerűség, ot is jacuzzi van, csak valamivel melegebb és sokkal nagyobb. Maijával itt is sokat ültünk, csak a hadseregnyi ugrabugráló és vizet köpködő gyerek zavart minket. Amúgy a jacuzzik nem úgy működnek, mint otthon, hogy szabályos időközönként maguktól bekapcsolnak. A falukon van két lámpa (egy piros meg egy zöld) és egy kapcsoló. Amíg a piros világít, addig a rendszer tisztítja a vizet. Amint kigyullad a zöld, meg lehet nyomni a kapcsolót, és elindul a kényeztetés. Szerintem elég okos és környezettudatos módszer, mert tényleg csak akkor megy a jacuzzi, ha van benne valaki. Aztán úgy voltunk vele, hogy mivel sokat voltunk a melegben, kéne vennünk egy gyors, hideg zuhanyt. Találtunk már régebben egy zuhanyt, ami rettenetesen hideg vizű volt, és megpróbáltuk beállítani alá Gabrielt. Csak közben valaki más átállította a zuhany hőmérsékletét, úgyhogy Maijával vagy negyed órán keresztül álldogáltunk a forró zuhany alatt, és mindig mondogattuk, hogy ,,na még egy utolsó" ,,na még egy utolsó" ,,na még egy utolsó", de a hetedik ,,na még egy utolsó"-nál már nem is számoltam (a zuhanyt egy gombbal lehetett elindítani, egy ideig ment, aztán megint meg kellett nyomni). Mikor már kilubickoltuk magunkat, összeszedtük a cókmókjainkat, és hazafurikáztunk. Maijáék elköszöntek és hazamentek, én meg felajánlottam Karinnak, hogy megcsinálom a vacsit. Mikor Nils is hazajött (szegényke a zuhogó esőben mehetett fát szállítani), kiperdültem a konyhába, és összehoztam egy jó kis szalonnástojást, ami mindenkinek ízlett. Utána Nils elment valahová, és csak késő este jött haza. Karin hamar lefeküdt, én pedig a gépen kockultam, aztán szunyáltam.

Szeptember 2., vasárnap, MECCSNAP!

(Ja igen, elfelejtettem megemlíteni, hogy még a hét elején meghívást kaptam egy Allsvenskan meccsre, ami ma volt esedékes)
Félkómában voltam (ami azt jelenti, hogy már elkezdtem felébredni, de még mindig simán vissza tudtam volna aludni), mikor Karin szólt, hogy gyorsan reggelizzek és öltözzek, mert el kell vinnünk Nilst a meccsére, meg kell vennünk a focijegyemet, és vásárolni is kell. Ittam egy Actimelt, ettem egy szelet kenyeret, aztán felvettem valami ruhát, összecibáltam a hajam, és indultunk. Nilst kihajítottuk, aztán elmentünk a Manhattan nevű jegyárusító helyre, és megkaptam a jegyem az esti focimeccsre: GIF Sundsvall - IFK Göteborg! Úgy volt, hogy Nilsszel külön ülünk majd. Kicsit megszeppentem, hogy egy rakás vadidegen svéd között kell hurráznom, de rájöttem, hogy vannak ennél kellemetlenebb dolgok is az életben. Utána Karinnal elmentünk a helyi IKEÁ-ba, méretárut venni. Hazajöttünk, ettünk egy kis hamburgert, aztán mindenki elvolt, amíg Karin nem szólt, hogy ideje elindulni a focimeccsre. Összeszedtük magunkat Nilsszel, bevágódtunk a Volvóba, és elhajtottunk. Út közben beszélgettünk, majd mikor megérkeztünk, Nils kérte a jegyemet. Megmutattam neki, és elindultunk megkeresni a helyem. Annyira bent volt a tömeg közepén, hogy Nils inkább felajánlotta, hogy keressünk valami olyan helyet, ahol le tudunk ülni egymás mellé. Átmentünk egy másik szektorba, de onnan visszamentünk az eredetibe, és végül ott maradtunk (illetve később átültünk Nils barátaihoz). A hangulat egyszerűen magával ragadó volt! Senki nem anyázott, vandálkodott, egyszerűen élvezték a játékot, és biztatták a csapatukat. A Sundsvall kék-fehérben, a Göteborg buzirózsaszín-feketében játszott. A tizenharmadik percben Emil Forsberg hatalmas fejesével a Sundsvall megszerezte a vezetést, majd a 44. percben Robbin Sellin 2:0-ra növelte a hazaiak előnyét. A második félidő elején Forsberg újabb találatával 3:0-ra módosult az állás. Nagyon összeszokott csapatként játszott a Sundsvall. Ezután egy darabig semmi nem történt, a focimeccsek többségén általában van egy rész, úgy az 55.-75. perc között, mikor általában semmi sem történik. A Göteborg viszont szép lassan kezdett magára találni. Félelmetesen gyorsak és precízek voltak. A 77. percben szépítettek Nordin Gerzic által, a 85. percben Hannes Stiller vette be a sundsvalli kaput, és a pontot az i-re Mattias Bjarsmyr tette fel, mikor a 88. percben egyenlített. Közben elkezdett szemerkélni az eső, híven tükrözve a sundsvalliak hangulatát. Nilsszel alig szóltunk egymáshoz, az is ilyesmi volt, mint például ,,ez szar volt" ,,utálom a Göteborgot", meg ilyenek. Itthon Pär, Karin, Maija és Gabriel fogadtak minket. Karin valami isteni kaját sütött, azzal az édes krumplival, amit egyszerűen imádok, gyönyörű göngyölt marhahússal, és finom friss zöldségsalátával. Jól belaktam velük, Nils és Gabriel viszont még versengve falta a húst. Nézni is rossz volt, mivel én majdhogynem kidurrantam. Desszertként fagyit ettünk. Utána megnéztem a Barcelona-Valenciát, mérgelődtem egy kicsit, megírtam a blogot, és elmentem aludni.